A HPA tengely és az Ön stresszre adott válasza

Egészség

Amikor a stresszről van szó, a szervezet nagyon sajátos módon reagál. Ezt a választ hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengelynek nevezik. A HPA tengely egy összetett rendszer, amely magában foglalja a hipotalamusz, az agyalapi mirigy és a mellékvese kölcsönhatását. Ez a rendszer felelős a szervezet stresszreakcióiért. Amikor a szervezet stressz alatt van, a hipotalamusz kortikotropin-felszabadító hormonként (CRH) ismert hormont bocsát ki. Ez a hormon jelzi az agyalapi mirigynek, hogy szabadítson fel egy másik hormont, az adrenokortikotrop hormont (ACTH). Az ACTH ezután jelzi a mellékveséknek, hogy szabadítsák fel a kortizol stresszhormont. A kortizol felelős a szervezet küzdj vagy menekülj reakciójáért. Ez a reakció a szervezet módja annak, hogy felkészüljön a stresszes helyzetekre. A HPA tengely összetett rendszer, de működésének megértése segíthet a stressz jobb kezelésében.

Frissítve 2020. május 6-án 5 perc olvasás

Nem a stressz öl meg minket, hanem az erre adott reakciónk.

– Hans Selye, endokrinológus és a stresszelmélet alapítója

A neurobiológia (az idegrendszer tanulmányozása) szerint mind a stresszre, mind a gyógyulásra készen áll.

Testét speciális válaszrendszerekkel hozták létre, amelyek biztosítják, hogy teste és minden rendszere optimálisan működjön, így Ön a legjobbat érzi, gondolkodik és teljesít.

A visszacsatolási hurkok célja az egyensúly (homeosztázis) fenntartása a stressz és a felépülés között.

A probléma akkor kezdődik, amikor ezek a stresszrendszerek túlzottan aktívvá válnak vagy túlterhelődnek akár akut (rövid távú), akár krónikus (hosszú távú) stressz miatt.

Amikor neuroendokrin* rendszereink kiegyensúlyozatlanok, a következőket tapasztaljuk:

  • krónikus fáradtság/alacsony energiaszint
  • egy kompromittáltimmunrendszer
  • a cirkadián ritmus kiakadt
  • alacsony szintjekreativitásés ihletet
  • hangulati zavarok
  • stressz zavar
  • szorongásos zavarok

(*neuroendokrin: az idegrendszerre és a hormonrendszerre vonatkozik)

A HPA tengely aktiválása a stresszválasz folyamatának nagy része.

Valójában a HPA tengely elsődleges szerepe a stresszválasz szabályozása.

fülfájás doterra

A hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely (HPA) az a hely, ahol a központi idegrendszer (agy- és gerincvelő) és a hormonrendszer metszi egymást, hogy jelek, visszajelzések és vegyi anyagok lépcsőzetes szimfóniáját hozza létre, válaszul bármilyen stresszre vagy potenciálisan fájdalmas helyzetre.

Ez stresszhormonok felszabadulását eredményezi, amelyek aztán keringenek a véráramban.

HPA tengely diszfunkció:

(forrás: @wgarratt giphy-n keresztül)

A HPA tengely fontos szerepet játszik abban, hogy segítsen megbirkózni az Ön előtt álló kihívásokkal és igényekkel.

Lényegében ez egy önfenntartó mechanizmus, amely biztosítja a túlélést.

Bármilyen tényleges élet-halál fenyegetés esetén, például tűz esetén a házban vagy vadállatok rohama esetén, ez a rendszer azért működik, hogy megmentse az életét, így vagy harcolsz, megfagysz, vagy kikerülsz a pokolból. ott.

Ez az Ön beépített túlélési programja, és a tiéddel együtt aktiválódikszimpatikus idegrendszer(SNS).

Ha a HPA-tengelye és az SNS-e csak a tényleges közvetlen veszély idején aktiválódott, akkor egyensúlyt találna az SNS és a paraszimpatikus idegrendszer (PNS) között, amelyre a szervezet be van programozva, mint láttuk.

A probléma az, hogy a stresszre adott fiziológiai reakciónk ugyanaz, ha az valós életről vagy halálról van szó, és elképzelt vagy észlelt.

(forrás: @dmitterhofer giphy-n keresztül)

Tehát, ha a főnököd hangját úgy értelmezed, hogy bajban vagy, amikor behív az irodájába, akkor arra számítasz, hogy valami „rossz” fog történni (azt gondolhatod: istenem, ki fog rúgni !)

Abban a pillanatban, amikor elhiszed, amit elképzelsz, és amit elképzelsz, hogy igaz, tested megszólaltatja a stresszreakció-riasztást, amely megszólal az agy hipotalamuszában.

Természetesen, ha krónikusan stresszesek vagyunk, szorongunk vagy túlterheltek vagyunk, akkor a HPA-tengelyünk és az SNS-ünk krónikus egyensúlyhiányát tapasztalhatjuk meg.

klassz bou nevek

Ez azt jelenti, hogy szervezetünkben krónikusan kiegyensúlyozatlan mennyiségű stresszhormon van.

Ennek az az oka, hogy megtanítottuk magunkat (akár tudatosan tudatában vagyunk ennek, akár nem), hogy meglássuk mindennapi életünkben a potenciális fenyegetések és stresszorok túlbővülését.

A szorongás az idő nagy részében éber állapotban tart bennünket, ezért folyamatosan pörgetjük a kerekeinket, és kimerítjük belső erőforrásainkat.

Ez a stresszválasz szabályozási zavarához vezet, ami más betegségek, például autoimmun állapotok fokozott kockázati tényezőihez vezet.

A korai életszakaszban tapasztalt stressz vagy trauma szintén növeli a HPA tengely diszfunkciójának esélyét.

Ezért nagyon fontos megtanulnikezelni a stressztés érzelmek a mindennapi életben – e hatások ellensúlyozására.

Aggodalomra ad okot, hogy különbséget teszünk a belső stresszorok és a külső stresszorok között.

Szinte mindannyian ismerjük a külső stressztényezőket: őrült munkaterhelés, személyes és munkahelyi igények zsonglőrködése, lekésett repülőjáratok, veszekedések a családdal, anyagi nyomás stb.

Valószínűleg kevésbé ismerjük azokat a belső stresszorokat, amelyek szintén befolyásolják szervezetünk stresszreakcióit, sokszor éppúgy, mint a külsőek.

Szervezetünk akkor is érzékeli a belső stresszhatásokat, amikor „csendesek” és észrevétlenek maradnak, például amikor gyomor-bélrendszeri fertőzésünk van, és nem tudunk róla.

HPA tengely tevékenység – lépésről lépésre:

Hasznos megérteni a HPA tengely aktiválásával kapcsolatos általános/fő eseménysorozatot.

Három endokrin (hormonális) mirigy vesz részt:

1. A hipotalamusz(más néven: a mestermirigy, a főnök)

2. Az agyalapi mirigy(azt csinálja, amit a hipotalamusz mond neki)

3. A mellékvesék(a vesék tetején ülnek)

A HPA tengely dominóeffektusként működik, amely az első pontból – a hipotalamuszból – indul.

(forrás: giphy)

Innentől a dominók folyamatosan hullanak, és a végső cél a mellékvesék, amelyek a glükokortikoidoknak nevezett szteroid hormonokat termelik és választják ki, amelyek magukban foglalják a kortizolt is, amelyet gyakran stresszhormonnak neveznek.

#1 – A stresszt észleljük (valós vagy képzelt, belső vagy külső)

#2 – A test belső riasztása megszólal

#3 – A hipotalamusz (mint első válaszadó) jelzőmolekulát termel CRF (Corticotropin Releasing Factor/más néven: Stress Master Switch)

#4 – CRF jeleket küld az agyalapi mirigynek, hogy felszabadítsa az ACTH-t (adrenokortikotrop hormon)

#5 – Az ACTH a véráramon keresztül a mellékvesékbe jut

#6 – A mellékvesekéreg kortikoszteront, kortizolt, epinefrint és noradrenalint választ ki

#7 – Amint a hipotalamusz magas kortizolszintet érzékel, a stresszreakció leáll (negatív visszacsatolási mechanizmus)

Kortikotropin-felszabadító faktor (CRF): A stressz főkapcsolója:

A CRF, a Stress Master Switch, a tested minden szervére és sejtjére hatással lehet, ha bármilyen stresszor (valós vagy képzelt, belső vagy külső) észlelhető.

CRH (kortikotropin-felszabadító hormon) néven is ismert.

Dr. Yvette Tache úttörő kutatást végzett a CRF szerepéről a bél-agy tengely stresszel kapcsolatos változásaiban.

Munkája rendkívül fontos, mert megmutatja, hogy az olyan bélműködési zavarok, mint az IBS (irritábilis bélszindróma) és az IBD (gyulladásos bélbetegség) milyen összefüggésben állnak a stresszel:

  • Bár a CRF alacsony dózisban serkenti a memóriát és a tanulást, a nagyobb dózisok ellentétes hatást fejtenek ki, és növelik a szorongást. (1)
  • A magas CRF-szint növelheti a béljelekre való érzékenységet, ami hasi fájdalomként tapasztalható. (2)
  • A CRF az agy stresszhálózatában fejti ki hatását, hogy növelje a vastagbél víz- és nyálkakiválasztását és az izomösszehúzódásokat. (3)
  • Ezek az izomösszehúzódások és a CRF-hez kapcsolódó testi reakciók vizes széklet/hasmenés kialakulásához és a bélnyálkahártya fokozott permeabilitásához vezetnek. (Minél áteresztőbb a bélnyálkahártya, annál könnyebben jutnak át az anyagok, amelyek lehetővé tehetik a bélben lévő baktériumok bejutását a bélfalba.) (3)
  • A CRF-hez kapcsolódó stressz által kiváltott bélreakciók szintén befolyásolják mikrobiomjaink felépítését és aktivitását. (2)
  • Az amygdala CRF-et expresszáló neuronokat tartalmaz. Az amygdalában megugró CRF-szint szorongásszerű viselkedést eredményez (4)
  • A The Mind-Gut Connectionban Dr. Emeran Mayer egy esettanulmányát tárgyalja – egy ciklikus hányás szindrómában szenvedő betegről: Az ezzel a rendellenességgel küzdő betegek több hónapig vagy akár évekig teljesen tünetmentesek lehetnek, még akkor is, ha a CRF rendszerük teljesen fel van töltve. az idő. De amikor további stresszt tapasztalnak, a tünetek kiújulnak. (2)

Kortizol: A stresszhormon

Ha egyensúlyban van a szervezetben, a kortizol fő stresszhormon hasznos lehet, és szükségünk van rá a megfelelő működéshez.

legjobb csecsemőkád

Saját testünk ritmusa úgy van beprogramozva, hogy a kortizolszint reggel 6 óra körül emelkedik, reggel 9 körül éri el a csúcsot, majd déli 12 óráig ismét csökken. (5)

A kortizol felszabadulásának köszönhetően minden reggel elegendő energiánk van felébredni.

Figyelmesek vagyunk és tisztában vagyunk környezetünkkel.

A kiegyensúlyozott kortizol felszabadulási szint a vércukorszint szabályozásával segítheti az energia mozgósítását a szervezetben, szabályozza az anyagcserét, segít csökkenteni a gyulladásokat, és a várandós nőket is segíti a terhesség alatti magzat támogatásával. (6)

Kiegyensúlyozatlan állapotban – ez azt jelenti, hogy a krónikus szorongás és stressz következtében a kortizolválasz hosszan tartó, drámai növekedése következik be, egészségünk romlik, és immunitásunk is megsérül.

Oszd Meg A Barátaiddal: